Két évvel ezelőtt Iván Zsuzsanna intézményvezető, az iskolában folyó idegen nyelvoktatás színesítésére, a diákok nyelvtanulásának ösztönzésére vette fel a kapcsolatot a Szegedi Tudományegyetem AIESEC irodájával. Ennek köszönhetően 2013. december 10-én nagy izgalommal vártuk immár második alkalommal a Nemzetközi önkéntes diákmozgalom keretében iskolánkba érkező diákot. Ez alkalommal Dél-Afrika csücskéből, Botswanából érkezett Gontle. Az önkéntes munkát vállaló diáknak fő célja: iskolai feladataink segítése, illetve ezen belül az angol tanításban való részvétel volt. Köszönettel tartozunk Juhász Istvánnak és családjának, akik befogadták és családtagként szerették őt 6 héten át.
Változatos programoknak volt közös résztvevője, hisz pont a Karácsonyi vásár, készülődés, műsorok idején érkezett. Az ünnepek alatt jó pár család örömmel meghívta otthonába. Így lehetősége adódott megismerni még jobban hazánkat, fővárosunkat és szokásainkat. Eljutott diákjaink otthonába: Horváth Lauráékhoz, Bakos Dorináékhoz, Márta Csengéékhez, Rébék-Nagy Renátáékhoz és iskolánk dolgozóihoz: Zsoltné Kender Tünde, Ficsórné Réti Emese, Somosiné Szél Szilvia és Süli Zsuzsanna meghívására. Iskolán kívüli programjainak szervezésében aktív szerepet vállaltak még: Süli-Zakar Éva és Joó Gábor, Hegedűs Edit, Ficsór Barnabás, Janek Erzsébet, Koczka Ágnes, Ujváriné Lőrincz Tünde.
Sokat profitálhattak iskolánk diákjai ittlétéből: változatos és érdekes óráitól kezdve, kedves mosolygós baráti beszélgetéseken, sporttevékenységeken keresztül sokféle élethelyzetben részesei lehettek mindennapjainak. Számomra azonban (és talán angol tanítói elfogultságom miatt is) a legemlékezetesebb program a könyvtárunkban készült interjú volt.
A gyerekek nagy izgalommal készültek a beszélgetésre. Angolul kérdeztek és jó érzés volt látni, hallani őket, ahogyan kommunikálnak. Természetesen a riport végére már magyarul özönlöttek a kérdések, így az én tolmács szerepem is hasznossá vált. A beszélgetés ideje alatt is érezhető volt, mekkora szeretettel és érdeklődéssel van irántunk és mennyire jól érzi Algyőn magát.

Gontle Khupe rendkívül érdeklődő, nyitott és kedves személyiségével sok barátra talált Magyarországon. Igyekeztünk megmutatni neki iskolai, algyői, nemzeti hagyományainkat, melyek nagyon tetszettek neki. Olyannyira, hogy január 17-én, a búcsú napján magyar népviseletbe öltözve köszöntött bennünket.
Egy bánata volt csak, hogy az igazi havas téllel nem találkozhatott az idén. Mára már a nagyon meleg afrikai életében jár. Folytatja egyetemi tanulmányait, melyhez sok sikert kívánunk neki.
Azt hiszem, mindenki nevében írhatom: Gontle visszavárunk, hiszen bearanyoztad életünket. Köszönjük!