Maradtak az intézményvezetők és közterületeket is átneveztek

Csak a korábbi vezetők pályáztak az óvoda és a könyvtár élére, mindkettőjüket támogatta a képviselő-testület júniusi ülésén. Döntés született arról is, hogy a fecskelakásoknál megemelik a közös költséget, és módosították a költségvetést is.

A képviselő-testület 17 napirendi pontot tárgyalt nyílt ülésén, további 5-öt pedig zárt ajtók mögött. Döntöttek arról is, hogy július 17-étől augusztus 20-áig tart a nyári igazgatási szünet.

Tovább fejlesztik a jégpályát

Elsőként a jégpályával kapcsolatos újabb fejlesztésről esett szó. Molnár Áron polgármester emlékeztetett, hogy több ütemre bontható a beruházás, hiszen elsőként elkészült a jégpálya sátorral, majd az öltözők, a harmadik ütemben pedig a pálya betonburkolattal való ellátását tervezi a Tisza Volán SC, akárcsak eddig, ezúttal is részben TAO-támogatásból. A hűtő betonburkolat egyébként ahhoz is hozzájárul, hogy többfunkciós legyen a a jövőben létesítmény, másrészt így vékonyabb jégréteg is elegendő, tehát az üzemeltetés is olcsóbb lesz. A most tervezett projekt része a kültéri parkolók kialakítása mellett kerítésépítés, továbbá a közvilágítást és a csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítását is tartalmazza. Amennyiben ezek is megvalósulnak, a teljes projekt befejezettnek tekinthető. Molnár elmondta, hogy a Tisza Volán SC adta be a a TAO-támogatási kérelmet, erre a testület már korábban meghatározta az önerőt, ami 30 százalékos.

„Az a törekvés, akárcsak korábban, hogy ne 70-30, hanem 100 százalékos legyen a projekt támogatottsága. Erre még mindig van esély, továbbra is bízunk benne, hogy átkerül a 100 százalékos projektek közé, így az önerő visszakerülhet az önkormányzathoz” – jegyezte meg Molnár. Ettől függetlenül az eredetileg a nagyjából 57 millió forintos kiadást be is építették az idei költségvetésbe. A közbeszerzést lefolytatta a Tisza Volán SC, a legjobb árajánlat bruttó 210 millió forint volt, ami azt jelenti, hogy az önerőt kicsivel több mint 6 millióval kell megemelnie a testületnek, erről szólt az előterjesztés.

Füzesy István alpolgármester megjegyezte, hogy a lakosság már a pálya megnyitás óta kéri a betonozást, a parkolók kialakítását, szerinte fontos a környék rendezettségére és használhatóságára is gondolni kell. Hozzátette, a mostani áremelkedéseket figyelembe véve, ez a plusz 6 millió forint még tűréshatáron belül van.

Az előterjesztés egy tartózkodás mellett többséget kapott, így valamivel több mint 63 millió forintra emelkedett az önerő, amelyet Algyő biztosít a fejlesztéshez.

Maradnak az igazgatók még öt évig

Az Algyői Szivárvány Óvoda intézményvezetői pályázatra beérkezett pályázat elbírálása is napirenden volt. A kiírásra egyetlen pályázat érkezett be, a jelenlegi igazgató, Ozsváth Lászlóné jelentkezett. A szakbizottságok és a nevelőközösség is véleményezte a pályázatát, akárcsak a négytagú értékelő bizottság. Mindenki támogatta, akárcsak a humán és ügyrendi bizottság és a képviselő-testület is, így további öt évig továbbra is vezeti az intézményt. A szavazásból kizárását kérő Ozsváth Lászlóné megköszönte a bizalmat és azt ígérte, minden elvárásnak igyekszenek megfelelni a jövőben is.

Az Algyői Könyvtár intézményvezetői pályázatát is tárgyalták. Molnár Áron megjegyezte, alapvetően az intézményekben jól végzik a dolgukat a vezetők, amit jelez az is, hogy a könyvtár esetében is egy pályázó volt, vagyis nincs olyan gondolat, hogy más átvegye a helyét. Dományházi Edit pályázatát szintén támogatták, szakértői bizottság is véleményezte a pályázatát, külsős taggal kiegészülve. Egyhangúlag támogatták a képviselők az előterjesztést, így 2028. szeptember végéig továbbra is ő vezeti a könyvtárt.

Átkerültek a védőnők az OKFŐ-höz

Az Algyői Egyesített Szociális Intézmény, azaz AESZI vagonkezelési szerződését is módosították az ülésen. A polgármester elmondta, két oka van a módosításnak. Egyrészt, hogy a Kastélykert utca 15. szám alatti régi bölcsőde kikerül a vagyonkezelésükből és átkerül az óvodához. A másik ok pedig, hogy a védőnői szolgálat 2022. október elsejétől átkerült az önkormányzathoz, júliustól pedig továbbadták a Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ).

Molnár megjegyezte, szerinte nem szerencsés az állami feladatátvétel, ilyen volt például az iskolák államosítása is. Úgy értékelt, hogy minden ilyen típusú feladatelvonás felesleges. „Az, hogy a helyi közösségektől elvonnak eddig jól működő feladatokat, ez nem vezet sokra. Utána pedig ragaszkodnak hozzá, mert senki sem szereti a döntéseit visszavonni” – mondta. Hozzátette, biztos van jó magyarázat arra, hogy miért jó, ha a védőnők félig-meddig elszakadjanak a saját településüktől, mert nyilván valamennyire ez történik majd. „Nem mi gyakoroljuk a munkáltatói jogokat a jövőben, így kérdéses, hogy akár a védőnők kijelölése, megbízása hogyan történik majd, bármilyen ráhatása lesz-e az önkormányzatoknak, Gyanítom, hogy nem. Kérdés, mi lesz az eszközökkel, a helyiséggel, várhatóan ez is valamilyen formában vagyonvesztést eredményez” – sorolta tovább aggályait. A napirendi pontot elfogadták a képviselők.

A testületi ülés még június 22-én volt, a változás július elsején lépett életbe. Az Országos Kórházi Főigazgatóság azt közölte az MTI-vel, hogy bár a védőnők júliustól a vármegyei irányító kórházakhoz tartoznak, az ellátottak azonban továbbra is a megszokott helyen és időpontokban érhetik el védőnőjüket. Azt írták, hogy az új egészségügyi szolgáltatási munkaszerződések megkötésének határideje július 31-e. Szintén eddig az időpontig kell megállapodniuk a települési önkormányzatoknak az irányító vármegyei intézményekkel a védőnői tevékenység végzésére szolgáló ingó- és ingatlanvagyon használatával kapcsolatos kérdésekben.

Közép- és hosszú távú tervek

A költségvetési rendeletet is módosították. Egyrészt a zárszámadással elfogadta a képviselő-testület a tavalyi évi pénzmaradványt, ami immár pontos összeggel kerül a költségvetésbe. Mivel több olyan döntés született, amelyek befolyásolják a büdzsét, így könyveléstechnikai rendezés is indokolta a módosítást. Az eredeti bevételi előirányzat erre az évbe 3 milliárd 713 millió 541 forint volt, a módosított pedig 3 milliárd 788 millió 831 forint.

Az óvoda átköltözéssel kapcsolatos többletkiadásai soron 10 millió szerepel a büdzsében, ezt a alábbiak szerint osztották fel: a személyi juttatásokra és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóra összesen 4,5 milliót fordítanak, így 5,4 millió marad a dologi kiadásokra.

Az új bölcsőde kialakítása is többletkiadásokkal jár, erre 40 milliót szánt a testület, a 9 fő bérére és a rezsire. Ezt úgy osztották fel, hogy a személyi kiadásokra 24,3 millió, a járulékokra 2,8 millió forint jut, így a dologi kiadásokra 8,8 milliót lehet költeni. A fennmaradt 4 milliót pedig intézményfelújításra csoportosította át a testület.

Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervéről is tárgyaltak. Molnár Áron a napirendi pont kapcsán elmondta, hogy a nagyközség középtávú terve a 2023-2027-es időszakra vonatkozik, a hosszú távú pedig 2032-ig tart. Az előterjesztésben általánosságban fogalmazták meg az elveket. Ezek egy részét a nemzeti vagyonról szóló törvény és az önkormányzati törvény szabályozza.

Emlékeztetett, hogy a veszélyhelyzetek során egyes önkormányzatok többféle lépésre kényszerültek, hiszen tervezni kell, hogyha kevesebb a bevételük, akkor miként tudják feladataikat ellátni, és ahhoz milyen forrásokat tudnak felhasználni. Elmondta, egyes helyhatóságok hitelekhez próbáltak felvenni, de ez kormányzati szabályozás alatt van, mások pedig a vagyonukat kezdték felélni. „Ez is egy kényszerút, de szerencsére Algyőn erre nem volt szükség. Mi a vagyonunkat próbáljuk növelni” – utalt vissza a jégpálya fejlesztésére, ami egyfajta vagyongyarapodást eredményez. Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a meglévő vagyonnal miként gazdálkodnak, hogy az ne pénzt vigyen el, hanem ha lehet, még hozzon is bevételt. Ez persze nem minden vagyon elemnél lehetséges, de olyan fejlesztésekkel, mint például a kikötő, a jégpálya, a jó üzemeltetéssel jobban járt az önkormányzat, a korábbi üzemeltetési formához képest tudtak spórolni. Az előterjesztést elfogadták a képviselők.

Közterületeket kellett átnevezni

Közterületjelleg meghatározásával kapcsolatos képviselő-testületi döntés is született az ülésen. Az előterjesztésből kiderült, hogy van néhány olyan közterület Algyőn, amelyek például a lakcím szempontjából nem voltak tisztázva, például az írásmódjuk sem. Ezek a következők: Algyő Farkirét, Külterület tanya, Algyő tanya, Irma major, Gorzsa tanya, Algyői repülőtér.

Az elsőnél a rétet, mint közterületjelleg szükséges szerepeltetni a földhivatali nyilvántartásban is, így ezentúl külön kell írni, azaz mostantól Algyő Farki rét a helyes elnevezése.

Az Algyő Külterület tanya és az Algyő tanya elnevezéseket kell a jövőben használni, a tanya nélkül ugyanis ezek helytelenül földrajzi névként szerepeltek. Az Irma major, a Gorzsa tanya és az Algyői repülőtér pedig nem is szerepelt a tulajdoni lapokon a földhivatali nyilvántartás szerint, így ezeket új közterületnévként fel kellett venni. Ezt az előterjesztést is elfogadták a képviselők.

A településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletet is módosították a júniusi ülésen. Erre azért volt szükség, mert a Farki rét 2. szám alatti ingatlan tulajdonosa felkereste az önkormányzatot, hogy szeretné helyi védelem alá helyeztetni az épületet. A kérelme alátámasztásaként benyújtott egy műemlékvédelmi szakértő által készített értékfelmérési tanulmányt is. Ez alapján az épület T alakú alaprajza, galériás elrendezése és a manzárdtetős kialakítása teszi érdekessé és egyedivé, értékes alkotóelemei a fa nyílászárók, spaletták és a belső lépcső. A szakértő szerint a helyi védelem alá helyezés így indokolt. Molnár Áron elmondta, reméli, hogy a tulajdonos szépen fel tudja

újítani a jelenleg romos épületet, amelynek helyi védelem alá helyezését egyhangúlag elfogadták.

Drágább lesz ősztől a közös költség
A Kastélykert utca 16. szám alatti ingatlanban kialakított lakások közös költségének felülvizsgálatáról is tárgyaltak. A fecskelakások esetében a testület korábban úgy döntött, hogy a közös költség havonta 15 ezer forint. A még 2019-ben megállapított közös költség felülvizsgálatát eddig nem végezték el, viszont az elmúlt időszakot jellemző jelentős mértékű inflációra és áremelkedésre tekintettel a Gyeviép Nkft. ügyvezető igazgatója, Kövér Imre arra tett javaslatot, hogy emeljék meg havi 20 ezer forintra. Kérését azzal indokolta, hogy a biztosítási díj 25 százalékkal nőtt, a 4 éves elektronikai eszközöket, ágybetéteket cserélni kell, emelkedtek a közüzemi díjak, akárcsak a park gondozási feladatainak költségei. A kazán ellenzőrése és karbantartása is drágább lett, akárcsak a hulladékszállítás, illetve azt is jónak tartaná Kövér Imre, ha tartalékot tudnának képezni az esetlegesen felmerülő egyéb javítások elvégzéséhez.
Molnár szerint méltányolható a 20 ezer forintra történő emelés. Mindhárom bizottság támogatta, és egyhangúlag meg is szavazták.

Fenntartják a korábbi megállapodást

A Sándorfalvával megkötött testvértelepülési együttműködési megállapodást minden évben felülvizsgálják, ez most a júniusi testületi ülésen történt. Füzesy István alpolgármester előterjesztésében emlékeztetett, hogy 2019-ben kereste fel Sándorfalva polgármestere Algyőt a kezdeményezéssel. Igaz, a covidos időszakban nem voltak közös rendezvényeik, de tavaly már ismét. Ezek közül kiemelte az Élet a Tiszán című rajzpályázatot, amelyet a két település közösen hirdetett meg és amelyre 85 pályamunka érkezett. Egymás rendezvényein is lehetőség szerint részt vesznek, vezetői szinten konzultációkat is folytatnak, ezért Füzesy István a megállapodás változatlan tartalmú fenntartását javasolta.

A polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nádastó Szabadidőpark és a Borbála Fürdőben kedvezmény illeti meg a másik település lakosait, ezért a a közös rendezvények mellett a lakosság számára is vannak pozitív hozadékai a testvértelepülési együttműködésnek, hiszen az algyőiek olcsóbban fürdőzhetnek Sándorfalván. A képviselők úgy döntöttek, hogy fenntartják a korábbi megállapodást.

forrás: Algyői Hírmondó