Jól teljesítettek tavaly az önkormányzat cégei

Májusban kétszer ülésezett a képviselő-testület. Döntöttek arról például, hogy 11 csoportot indíthat az óvoda az új nevelési évben, míg a rendkívüli testületin az önkormányzati tulajdonú társaságok tavalyi évre vonatkozó mérlegbeszámolóit tárgyalták meg.

A májusi testületi ülésen tárgyalták a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásról szóló beszámolót is. Molnár Áron polgármester elmondta, bár olykor vannak olyan megjegyzések, hogy az önkormányzat nem eléggé érzékeny, a beszámolóból kiderül, hogy számos ellátási forma érhető el a településen, jól működik a rendszer. „Próbálunk minden szociálisan rászorulónak segíteni” – fogalmazott. Példaként említette az iskolakezdési támogatást, amelyben tavaly 22 család részesült 220 ezer forint értékben. Elmondta, a jelzőrendszer is jól működik, tavaly is voltak beavatkozások, például gyermekeket kellett családjukból kiemelni. Szerencsére nem sok ilyen eset történt, de jelzi, odafigyelnek a gyermekekre, és amennyiben szükséges, beavatkoznak a szakemberek. Tavaly a rendkívüli települési támogatáson belül gyermeknevelési költségekkel kapcsolatban nagyjából félszáz esetben állapítottak meg segélyt, 550 ezer forint értékben. Szünidei gyermekétkeztetésben tavaly összesen 30 fő részesült, erre több mint 780 ezer forintot költött az önkormányzat.
A beszámolóból kiderült, hogy a Család és Gyermekjóléti Szolgálat szabadidős és prevenciós programokat is szervez. Az Élelmiszerbankon keresztül az AESZI hetente péksüteményt, zöldségeket, és gyümölcsöt osztott rászorulóknak. Tavaly a Vöröskereszt jóvoltából 32 család részesült tartós élelmiszerekből álló csomagokban, illetve meleg ételt is osztottak. A beszámolót egyhangúlag megszavazták a képviselők.

11 csoportot indíthat az óvoda

A jelenlegi 10 csoport helyett a következő nevelési évtől 11 csoport kialakítását kérte az Algyői Szivárvány Óvoda vezetője, Ozsváth Lászlóné. Az általa vezetett bizottság is a 11 csoport indítását javasolta.
Az előterjesztés kapcsán a polgármester megjegyezte, a gazdasági érdekeket is szem előtt kell tartani, hiszen egy újabb csoport például a dolgozói létszám növelését is maga után vonja. Elmondta, lehetséges a gyermekeket két és fél éves korukban óvodába íratni, ám ezt a szabályok azért engedik, mert kevés volt országosan a bölcsődei férőhelyek száma, így a munkába visszatérő édesanyáknak akart kedvezni a jogszabályalkotó. Ezért is indult bölcsőépítési program, Algyő is nyert támogatást az új intézménye felépítésére. Szerinte egyébként amellett, hogy egyfajta kényszer volt, hogy már két és fél éves kortól óvodába írathatóak lettek a gyerekek, az ő fejlődésük szempontjából sem jó ez a megoldás. Azt javasolta, 10 csoporttal induljon a következő nevelési év.
Nagy Miklósné arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az óvodában nem, a bölcsődékben kérhetnek keresetigazolást, szerinte ezért választják többen az óvodai ellátást. Molnár szerint viszont nem a szabályozás oldaláról kell megközelíteni a kérdést, hiszen a bölcsőde azoknak a szülőknek javasolt, akik visszamennek dolgozni. Ha pedig dolgoznak, akkor ki tudják fizetni az ellátási díjat, ami nem is magas Algyőn.
Tomra Tibor képviselő afelől érdeklődött, hogy a plusz egy óvodai csoport indítása mekkora anyagi terhet róna az önkormányzatra. A polgármester konkrét számot nem tudott mondani, ám minimum 6-7 millió forintra kalkulálta az átköltözés, festés és csoportkialakítás költségeit, ami bár egyszeri kiadás, állandó költség ezen felül a plusz dolgozók bérének a fedezése.
Ozsváth Lászlóné azzal érvelt, hogy sok a problémás gyerek, akiknek a fejlesztése 3-6 éves korban a leghatékonyabb, és ők a csoportban nem egy, hanem két főnek számítanak, így kisebb létszámú óvodai csoportok kialakítása indokolt.
Végül a képviselők az előterjesztés szerinti határozati javaslatot fogadták el, így 11 csoporttal indulhat a következő nevelési év.
Az óvoda nyári zárvatartásáról is tárgyaltak, július 31-étől egészen augusztus 31-éig lesz zárva az intézmény.

Más lesz a hulladékudvar üzemeltetője

Július elsejétől változik a Hulladékudvar üzemeltetése. Az ülésen elhangzott, hogy a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. 35 évre kapta koncesszióba ezt a közfeladatot, nekik kell megszervezniük a hulladékgazdálkodást országszerte. Jelenleg a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft.-vel van szerződése Algyőnek, és a jövőben is a szegedi társaság marad az üzemeltető. Egyelőre nem tudni, hogy hoz-e változásokat a közfeladat ellátója a MOHU, amennyiben igen, tájékoztatják a lakosságot.
A testület döntött arról is, hogy a kegyeleti közszolgáltatási szerződést újból a Gyeviép Nkft.-vel kötik meg. A javaslat szerint 15 éves időtartamra kötöttek szerződést az önkormányzati társasággal.
A Gyeviép egyébként már 2000. január elseje óta üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő köztemetőt, most a szerződés lejárta miatt kellett azt újból megkötni.

Jogi útra terelhetik a sportcsarnok ügyét

Az egyebek napirendi pontnál Molnár Áron a sportcsarnok ügyéről tájékoztatott. Mint ismert, a település pénzéből épített, saját tulajdonában álló létesítményt szeretnék visszakapni vagyonkezelésbe, vagy legalábbis használnák iskolai tanítási időn kívül, ám a Szegedi Tankerülettel nem sikerült eddig megegyezniük. Szükség lett volna már korábban egy megállapodási szerződést kötniük a feleknek, ám ez nem történt meg. A polgármester szerint érthetetlen, miért nem használhatják tanítási időn kívül és hétvégén, ráadásul a fenntartási költségekhez is hozzájárulnának. Ez egyébként jól is jönne a tankerületnek, ugyanis veszteségesen működik. Jelenleg a tankerület válaszára várnak, és amennyiben ismét elutasítják az önkormányzatot, jogi lépéseket is kilátásba helyeztek. Már egyeztettek ügyvéddel, illetve az is felmerült, hogy aláírásgyűjtést indítanak, abból kiderül, hogy az algyői lakosok mennyire használnák szívesen a létesítményt.

Jól teljesítettek a társaságok

Rendkívüli ülést is tartottak május végén, amelyen elfogadták a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú cégek mérlegbeszámolóit. Ezt Facebook-videóban ismertette Molnár Áron. Elmondta, hogy az AKTV Kft. az egyetlen profitorientált társasága az önkormányzatnak. A cég tavalyelőtt 7 milliós veszteséggel zárt, míg tavaly 2,7 milliós mínusszal annak ellenére, hogy az energiaárak elszálltak.
A Gyeviép Nkft. jelentős árbevétellel működött tavaly, adózott eredmény 16,5 millió forint volt. Ez azért nagyon szép eredmény a polgármester szerint, mert 2021-ben mínusz 7,5 millióval zártak. Megjegyezte, csak a jégpálya a Gyeviépnek 5 millió fölötti nyereséget hozott. A Gyevikult Nkft. is nyereséges volt tavaly, 5,2 millió maradt a kasszájukban. Elmondta, a nyereséget mindig tartalékolják a társaságok, a Gyevikult például ebből tudta modernizálni a hűtő-fűtő rendszerét.
A Gyevitur Nkft. a tavalyi évet 6,2 millió adózott nyereséggel zárta. A számokban megmutatkozott annak a korábbi döntésnek a pozitív hatása is, hogy nem zárták be a fürdőt takarékossági okokból.
Molnár Áron úgy összegzett, hogy jó úton haladnak a cégek. Kiemelte, hogy ezek az eredmények azonban nem egy-egy embernek a munkáját dicsérik, hanem a dolgozókét is, akik ott ténykednek minden nap az önkormányzati társaságoknál.