"Beszéljünk róla!" Dr. Imre Nórával

A Gyevikult Nkft. 2025-ben ingyenes programsorozatot indított a Faluházban. A sorozatot Dr. Imre Nóra szakpszichológus nyitotta meg „A szerelem és a párkapcsolatok pszichológiája” című előadásával. A szakembert a témával kapcsolatban a Hírmondó is megkérdezte.

Mi inspirálta arra, hogy ezzel a témával foglalkozzon?

Főleg a téma aktualitása miatt merültem el most mélyebben benne, hiszen februárban van a házasság hete, illetve a Valentin-nap, amikor a párkapcsolatok és a szerelem előtérbe kerülnek. Emellett a munkámban, egyéni pszichológiai tanácsadások során is szinte mindennaposak ezek a témák, illetve velük összefüggésben az asszertív kommunikáció, a szeretetnyelvek, egyáltalán az önismeret és a saját vágyaink megismerése.

Hogyan határozná meg röviden a szerelem pszichológiáját?

Ez egy kimerithetetlen téma, nem véletlen, hogy az ókortól a mai napig számos tudományterület, és szinte az összes művészeti ág foglalkozik vele. Mégis egy szemléletes, a szerelmet leíró modell Robert Sternberg háromszögelmélete, amely jó alapot ad a fogalom megközelítéséhez. E szerint a kiteljesedett szerelem 3 komponensből tevődik össze: az intimitásból, a szenvedélyből, és az elköteleződésből. Az intimitás az érzelmi, a szenvedély a fizikális, az elköteleződés pedig a kognitív, tudatos része egy kapcsolatnak. Ha valamelyik pillér hiányzik, akkor már nem feltétlenül szerelemről beszélhetünk. Az viszont, hogy melyik dominál éppen, az egy párkapcsolat természetes élettartama során is változik.

A kutatások szerint milyen főbb elméletek léteznek a szerelem leírására?

A fentiek mellett hasznos tanulmányozni a párkapcsolatok fejlődéselméletét is, illetve a különböző evolúciós, illetve szociálpszichológiai megközelítéseket, amelyek nagyon izgalmas vetületet adnak a témához.

Létezik-e univerzális recept a boldog kapcsolathoz?

John Gottman amerikai pszichológus éppen ezt próbálta meg vizsgálni, amikor kutatásaiban nagyon sok, különböző életkorú, etnikai és vallási hátterű párt helyezett górcső alá. Az utánkövetéses vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a jól működő kapcsolatokban kimutatható 7 közös alapelv, ezek a következők: egymás folytonos megismerése, a szeretet rendszeres kifejezése, az egymás felé fordulás, a rugalmasság, az úgynevezett megoldható problémák feloldása, illetve a megoldhatatlanok tudatos kezelése, valamint a közös célok felállítása.

Mik azok az apró, mindennapi dolgok, amellyel erősíthetjük a kapcsolatunkat?

Nagyon fontos tényező az együtt töltött, minőségi idő – bizonyos ajánlások szerint sokat jelent, ha legalább heti egy alkalommal 2 órát kettesben, egymásra figyelve tud tölteni a pár. Szintén gyakran hangsúlyozott tényező a kommunikáció: napi 20 perc, valóban egymásra hangolódó beszélgetéssel már sokat javíthatunk a kapcsolaton. Fontos lehet a közös szokások, rituálék kialakítása is, amelyek erősíthetik a társak összetartozását.

Hogyan kezelhetőek a párkapcsolati konfliktusok egészséges módon?

Főleg az időben történő, asszertív kommunikációval. Sok vitás helyzet azon csúszik el, hogy valamelyik fél agresszíven, vádaskodva indít, így rögtön durva nyitása van a párbeszédnek, amelyből nehéz jól kijönni. Ennek az ellentéte, a passzivitás sem visz előre, hisz ha inkább nem mondunk semmit, szőnyeg alá söpörjük a problémát, akkor később csattanhat az elfojtott érzelem. A két kommunikációs stílus között helyezkedik el az asszertivitás, amely szerencsére tanulható. Úgy érdemes kommunikálni, hogy mind a két fél igényei megjelenhessenek, tükröződjön az egyenrangúság, és konkrét igényeket fogalmazzunk meg. Például: a háztartási munka megosztásánál az nem konkrét igény, hogy „Segítsél többet!”, hiszen értelmezés kérdése, hogy mit jelent a „több”. Inkább fogalmazzuk meg, hogy adott napokon ki milyen feladatot végezzen el.

Milyen hatása van a modern technológiának és a közösségi médiának a párkapcsolatokra?

Egyrészt az okoseszközök használata (bár alapvetően a figyelmünk lekötése természetes emberi igény) nagyon addiktív, mélyre merülünk a világukban, intenzíven csökkentik a figyelmi kapacitásunkat. Ez rombolhatja a párkapcsolatot is, de a kezelésére lehet jó megoldásokat találni. Egy másik szempont a közösségi média által intenzívebbé váló összehasonlítás – ezzel kapcsolatban fontos tudatosítani magunkban, hogy hamis képet kapunk, ha mások életének gondosan kiválogatott csúcspontjaival vetjük össze a saját, valós hétköznapjainkat és párkapcsolatunkat.

Mennyire változtak meg a párkapcsolatok az elmúlt évtizedekben a társadalmi változások hatására?

Korábbi történelmi korszakokban javarészt előre elrendezett házasságok születtek, elválni pedig nem volt lehetőség. Napjainkban már inkább szerelmi alapon jönnek létre a párkapcsolatok, melyeket könnyen fel is lehet bontani. Ez már önmagában is megváltoztatja azt, hogy mennyire értékeljük a kapcsolatokat, illetve mennyire vagyunk kitartóak bennük. Szintén lényeges különbség, hogy régen a házasság elsősorban gazdasági egység volt, illetve a társadalom alapköve – célja főleg a gyermekvállalás és a közös vagyon gyarapítása volt. Ehhez a szűk szerepkörhöz képest manapság sokkal több mindent várunk a párunktól − az anyagi felelősségvállalás és a szülőtársi feladatok mellett fontossá vált a szenvedélyesség, a hasonló érdeklődés és intelligencia, azaz egy személyben sok funkció komplex egyesülését szeretnénk látni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ne egy mindenben tökéletes, „kész” partnert várjunk, hisz minden kapcsolat természetes része a csiszolódás, együtt fejlődés is.

A téma kimeríthetetlen, de jó hír, hogy a befektetés ezen a területen is megtérül. A párkapcsolatokat lehet, sőt kell is formálni, hogy azok jól működjenek.