Algyő
...a Tisza virága

Testvérvárosi kapcsolatokról

A testvérvárosi eszme Nyugat-Európából ered, s mind a mai napig az Európai Unió területén, annak tagországaiban található a legtöbb testvértelepülés. A mozgalom itt terjedt el a leginkább az elmúlt ötven év során, nem utolsósorban két nagyobb szervezet tevékenységének köszönhetően. Az egyik az Európai Helységek és régiók Tanácsa, a másik az Egyesült Városok Szervezet. Jelenleg több mint 10.000 nyugat-európai település, a falutól a nagyvárosig vesz részt a mozgalomban. Napjainkban Európa-szerte tanúi lehetünk a helyi ügyek felé megnyilvánuló érdeklődés növekedésének. A demokrácia egyik sarokköve pontosan az, hogy a polgároknak szabadságukban áll részt venni azon problémák kezelésében, amelyek leginkább érintik őket, s ez elsősorban az egyes települések ügyeit jelenti. A települési önkormányzatok autonómiája elengedhetetlen a városok, falvak virágzásához – s polgáraik jólétéhez. Az EU és tagállamainak vezetése tudatában van mindennek, s ez tükröződik a „nép Európája” gondolatban. Az Unió mindent megtesz, hogy a mindennapi embert és annak választott képviselőit bekapcsolja az európai integráció példa nélkül álló vállalkozásába, ezáltal adva meg az integrációnak azt az emberi dimenziót, mely talán még mindig hiányzik belőle. A népesség bevonása a határokon keresztülívelő kezdeményezésekbe kiválóan alkalmas arra, hogy erősödjön az európaiság tudata a polgárok körében s a köznapok nyelvére fordítsa le az Európai Unió szerepét, érthetővé téve azt mindenki számára. A testvértelepülési programok során a helységek és lakóik által szervezett események az európai integráció kicsiben történő reprodukciói.

A települések valóban egy integrált Európát építenek.

A magyar települések 33%-a rendelkezik testvértelepülési kapcsolattal. Közülük 62%-nak egy, 18%-nak kettő, 10%-nak három, a maradék 10%-nak pedig négy vagy több külföldi településsel van kapcsolata.

A települések 27%-a Romániával, 21%-a Németországgal, 13%-a Szlovákiával áll szoros kapcsolatban. Jelentős még az Ausztriához, Finnországhoz, Franciaországhoz, Horvátországhoz és Olaszországhoz való kötődésünk.

Romániához való kötődésünk a rendszerváltást követően indult el, és azóta is töretlenül emelkedik. Szlovákiához fűződő kapcsolataink növekedésében még ennél is erősebb dinamikát tapasztalunk. Északi határ-szomszédainkkal 1998-2002 között létesítettük a legtöbb kapcsolatot. Németországi kötődéseink 12%-a még a szocializmus idején, közel fele azonban közvetlenül a rendszerváltást követő négy évben keletkezett. Ehhez természetesen hozzájárult a „berlini fal leomlása”.

Algyő testvértelepülései: