Algyő
...a Tisza virága

20151203 bemutatkozo 1Algyőt a térképen Csongrád megye délkeleti részén, Szeged és Hódmezővásárhely között, a Tisza jobb partján találjuk. Egész területével szerves része a Duna-Tisza közötti hátságnak; délen Szegeddel, északon Hódmezővásárhellyel, nyugaton Sándorfalvával, keleten Maroslelével határos. Ezek a geográfiai tények alapvetően határozzák meg a település helyzetét és lehetőségeit, amiképpen az is, hogy mellette halad el a 47-es országos főútvonal, az ezzel majdnem egyező tengelyű Szeged-Békéscsaba vasútvonal, valamint közelében két közúti és egy vasúti híd biztosítja a Tiszán az átjutást. – Továbbá, természetesen, a kőolajmező, amely a huszadik század utolsó harmadában alapjaiban változtatta meg a falu életét és arculatát.

Algyő a honfoglalás óta lakott hely. Lakosai évszázadokon át megőrizték a település földrajzi helyzetéből adódó ősi foglalkozásaikat: halásztak, művelték a földet, állatokat tenyésztettek és kosárfonással bíbelődtek. Sem a török hódoltság, sem a szeszélyes és zabolátlan Tisza évenkénti árvíz fenyegetései, sem az 1879-es pusztító Nagy Árvíz nem bírtak a gyeviek életerejével, elszántságával; semmilyen megpróbáltatás nem tudta kikezdeni hűségüket életmódjukhoz és életterükhöz.

20151203 bemutatkozo 2Az élet azonban a huszadik században lassan módosulni kezdett, amiképpen az egész országban, úgy Algyőn is. Az igazi, nagyszabású átalakulást azonban az 1960-as évek második felében a kőolajkutatás és -föltárás eredményezte. Az Algyő határában talált kőolaj- és földgázmező demográfiai, gazdasági és közigazgatási következményekkel járt: számosan költöztek a faluba, a hagyományos gazdálkodást háttérbe szorította az ipar, végül a település elveszítette önállóságát, 1973-ban Szegedhez csatolták. Függetlenségét csak az 1996. őszi népszavazás következményeként, 1997-ben nyerte vissza.

Az újra önállósult Algyőnek újra meg kellett találnia, újra föl kellett fedeznie a gyökereit, hogy integrálhassa az új, modern településképbe. Ez a folyamat a mai napi tart, tradíciók és modernitás ötvözeteként formálódik Algyő, miközben „az itteniek azt szeretnék, ha ez a falu elsősorban nyugodt lakóhely maradna, a négysávos út révén nagyon közel a városhoz, mégis viszonylagos csöndben – írja Bakos András az Algyői séták című kötetben, 2007-ben. – Ahol pihenni lehet. Ahol némelyik udvarban, nagy diófák alatt, vagy a Tisza partján most is lelassul az idő az ember körül, ikrásodik, mint a méz. Az algyőiek szeretnék azt hinni, hogy ezt a ritka és megfizethetetlen élményt mások ugyanilyen értékesnek tartják.”

20151203 bemutatkozo 3